2014. november 30., vasárnap

1. Fejezet | 4. Rész

   Na hali:) Hát igen még egy rész, ilyen nem lesz gyakori hogy ilyen hamar két rész. Most csak azért van, mert volt ikletem és időm. Ha teszik, Kommentelj vagy iratkozz fel. Siettek a következővel! Addig is legyetek jók.                          


                                                     ~Andy Biersack szemszöge~ 
                               *Music*
   
A Whisky-s üveget a kezembe fogva, mentem be a nappaliba az aktuális döngeti való csajhoz. Le huppantam mellé a kanapéra, és a Whisky-s üveg tetejét le csavarva, ittam belőle egy nagy kortyot, imádtam az érzést mikor a nyelő csővemet égetí, az enyhén keserkés íz. Oda nyújtottam az üveget a csajnak, aki szintúgy jól meghúzta. Maga a csaj nem volt nagy szám, szőke haj, fekete szűk egybe ruha ami rohadtul rövid volt, és ez még meg volt turbozva hogy, hatalmas mellei voltak. Bár igazszág szerint a barna hajú csajok, jobban bejönnek de egy dugás erejéig megteszi. Már csak egy kicsi volt a Whisky-ből az üveg, alján és ahogy a csajon láttam már, azért valamennyire részeg volt. Kivetem a kezéből, az üveget és az asztalra tettem. A váláról hátra dobtam a szőke haját, és apró puszikal leptem el a fel fedett területet. A levegőt gyorsabban kezdte venni, és a pólómba markolt. Végig döntöttem a kanapén, és a combjai közé férkösztem. A megfogtam a pólóm alját, és egy rántásal levettem és a földre dobtam. A felső testem láttán, nehezebben lélegzet, és a szája is tátva maradt. Fölemeltem egy kicsit, és a ruha cipzárját lehúztam. Gyorsan kibújtattam belőle, és az ajkaimat megnyalva, konstáltam hogy nincs rajta melltartó, legalább avval már nem kell kinlodnóm. Újra a nyakához hajoltam.    - Várj! - állított meg. - Mi az? - néztem rá. - Még a nevedet sem tudom. - magyarázta. Istenem az most miért fontos. - Andy! - válaszoltam. - Én meg Amanda. - mondta. - Jól van ez is meg volt, most meg hagyad, hogy megdugjalak. - jelent meg egy perverz mosoly az arcomon. Meg szepenve nézett rám és, a szemei szikrákat szórtak. Felakart állni a kanapéról de a, kezemmel vissza nyomtam. - ENGEDJ EL! - síkította. Nem törődve avval hogy fáj-e neki, lefogtam az egyik kezemmel, az ő kezeit és letéptem a másik kezemmel, a bugyiját. Rúgott és kapálozott, de semmit se, segített a helytetén csak rosszabitóta, mert így hamarabb elfárad. Az övemet kikapcsoltam és lerúgdaltam magamról, a nadrágot. A boxeremet is levettem, a férfiaságommat megfogtam és egy erős, lökéssel már benne is voltam. - EZ FÁJ! - ordította. Az arcát könnyek szántották végig, és a fejét ide oda lobálta. - Ne ríj már ennyit! Ki lehet ezt bírni. - néztem rá mérgesen. Hatalmasat lökték rajta, és közben a melleit markolásztam. Éreztem hogy már nem kell sok, és annak érdekében hogy hamar elmenjek, még gyorsabban mozogtam. Aminek meg is lett az eredménye, mert 1-2 percen belül el is mentem. A lány mellkasára hanyatlotam és a levegőt gyorsan vettem. Lassan kihúztam magam belőle, és felálltam. Föl vettem a földröl a boxeremet, és fel vettem. Amanda még mindig bőgőt, mint egy gyerek. - MEGERŐSZAKOLTÁL TE, ÚTOLSÓ SENKI HÁZI SZEMÉT! - síkította. - Igen és, ebben mi a probléma? - kérdeztem teljesen nyugodtan. - HOGY MI A PROBLÉMA, AZ HOGY MEGERŐSZAKOLTÁL! - sikitotta újra. - Hagyd már abba ezt az idióta kiabálást, mert már szét meg a fejem! - kezdtem mérges lenni. - Te csak ne parancsolgas nekem! - feleselt vissza. Kezd már elegem lenni ebből a csajból, a bal oldali komodhoz mentem, és kihúztam a felső fiókót. Kivettem belőle a fegyverem, és a csajra irányítottam. A szemei el kerekedtek, és gyorsan fel kapta a ruháit és megpróbált el szaladni. De meghúztam a ravaszt és fejbe lőttem. A fegyvert hanyagúl el dobtam, és konyhába mentem a cigimért. Miután megtaláltam kihalásztam egy szálat, és meggyújtottam, szívtam belőle egy mélyet, s letűdöztem. Egy valami viszont nagyon zavar, hogy hova fogom el rejteni a holttestet. Az nem zavar hogy össze vérezi a szőnyeget, mert azt már meg szógtam. De még is hova a jó büdös francba vigyem, mert nem sétálthatok le csak úgy egy hullával a válamon. A gondolat menetemet a csnegő zavarta meg. A cigit el nyomva, mentem kinyitni az ajtót. Mikor kinyitottam egy nem várt, ember volt ott.     - Maga? - néztem rá undorodva. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése